Ige:

Máté 23:8. 10. Ti pedig ne hívassátok magatokat Mesternek, mert egy a ti Mesteretek, a Krisztus; ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. 10 Doktoroknak se hívassátok magatokat, mert egy a ti Doktorotok, a Krisztus.

Folytatjuk a J. Kr.-ról szóló sorozatot. Azt, ami magáról mondott. Azt olvastuk, hogy egyetlen Mesterünk és a Doktorunk van: Ő, a Krisztus. Nézzük meg: 1. Mi volt az előzmény, a helyzet, amiben az Úr ezeket mondta? 2. Mi a mester és doktor szavak értelme itt? 3. Hogyan és mire tanít minket az Úr J. Kr.?

1.) Mi volt az előzmény?

Az Úr az írástudók és farizeusok magatartásáról beszélt. 5. v.: Minden ő dolgaikat pedig csak azért cselekszik, hogy lássák őket az emberek. Vagyis az embereknek akartak tetszeni, emberek előtt szerettek volna nagyok lenni. Ez jutott kifejezésre abban is, hogy mesternek, atyának, doktornak hívatták magukat.

Az Úr ezeket helyteleníti, mert szellemi síkon, Istenhez való viszonyunkban minden hívő ember egyformán testvér. Nincs helye címeknek és rangoknak. Egy Mesterünk, egy Doktorunk van: J. Kr., és egy Atyánk: Isten.

De ez nem jelenti azt, hogy a földi életben se használjuk ezeket a neveket és címeket. Egy gyermek nevezheti atyjának a tulajdon apját. Szólíthatjuk mesternek az arra érdemes iparos embert, és doktornak is az orvost. Róm 13:7 Adjátok meg azért mindenkinek, amivel tartoztok: … akinek a tisztességgel, a tisztességet. De Isten gyermekei közt csak egy Atya, egy Mester és egy Doktor van: J. Kr.

Sajnos vannak, akik elvárják a keresztyének közt is az emberi nagyságra utaló címeket, és tiszteletesnek, főtiszteletű úrnak vagy atyának hívatják magukat.

2.) Mi a mester és doktor szavak értelme itt?

A mester (= rabbi) szót magyarul a „tanítómester” szóval lehetne leginkább visszaadni.  A doktor szó nem a mai értelemben vett orvost vagy más doktort jelent, hanem inkább oktatót, vagy tanítót. Tehát az Úr Jézus azt mondta, hogy szellemi, mennyei, isteni dolgokban csak egy Mester, egy tanítómester és egyetlen oktató, egyetlen tanító van, Ő maga, J. Kr. Ezért mennyei szellemi területen ne hívassuk magunkat, és ne tartsunk senki mást J. Kr.-on kívül mesternek vagy tanítónak.

Felmerül azonban a kérdés: Akkor miért nevez tanítónak némelyeket maga az Ige? Pl. Ef 4:11 És Ő adott némelyeket … tanítókul. Több más helyen is beszél tanítókról. Sőt, még azt is mondja az Ige, hogy a tanítóinkat meg kell becsülni.

Gal 6:6 Aki pedig az igére taníttatik, közölje minden javát tanítójával.

Az Ige szerint csak az nevezhető a mennyei dolgokban tanítónak, akinek a szájába az Úr maga adta azt, amit mondania kell, és így általa maga az Úr Jézus tanít. A tanító csak közvetíti az Úr J. Kr. tanítását. Pál apostol azt írta: 2Kor 2:17 Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban.

Éppen ezért a tanítónak nagy a felelőssége, hogy az Úr üzenetét adja tovább, ne a magáét. Jak 3:1 Atyámfiai, ne legyetek sokan tanítók, tudván azt, hogy súlyosabb ítéletünk lészen.  Másfelől minden tanítót, igehirdetőt alázatban tart az, hogy ha nem kap az Úrtól üzenetet, nincs mit tovább adnia. A tanítói szolgálata kegyelemből van, „kegyelmi ajándék” mások építésére. Ef 4:11-12 És Ő adott némelyeket … tanítókul: A szentek tökéletesebbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére.

3.) Hogyan és mire tanít minket az Úr J. Kr.?

Szeretnék néhány Igét ide tenni, ami erre mutat rá.

1. Az Úr szava, tanítása szellem és élet. Ján 6,63: A szellem az, ami megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, amelyeket én szólok nektek, szellem és élet. Az emberi szó nem ilyen. Annak nincs szellemi hatalma, az nem tud életet adni. Márk 1:22 És elálmélkodának az ő tanításán; mert úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók. Az Úr szavainak hatalmát sokszor megtapasztalhatták: Parancsolt a háborgó tengernek, és az lecsendesedett. Parancsolt a tisztátalan szellemeknek, és azok kimentek az emberből. Szólt, és az emberek békességet leltek, mert bűneiket megbocsátotta. Szólt, és a halottak feltámadtak. Emberi szónak nincs ilyen hatalma.

Az Úr szava ma is szellem és élet. Ha Ő szól valakihez, akár közvetlenül az Igében, akár igehirdetésben, azt élővé és hatóvá teszi a Szt. Sz. Zsid 4:12 Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a léleknek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait. Akkor sem múlik el nyomtalanul, ha az ember visszautasítja, és nem engedelmeskedik. Ján 12:47-48 És ha valaki hallja az én beszédeimet és nem hisz, én nem kárhoztatom azt: mert nem azért jöttem, hogy kárhoztassam a világot, hanem hogy megtartsam a világot. Aki megvet engem, és nem veszi be az én beszédeimet, van annak, aki őt kárhoztassa: a beszéd, amelyet szólottam, az kárhoztatja azt az utolsó napon.

2. Az Úr szelíd és alázatos, minket is erre tanít. Máté 11:29 Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek. Minket is ilyenné akar tenni. Ef 4:1-2 járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, mellyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben.

A Mester tanítása nemcsak szavain keresztül, hanem tettein keresztül is megvalósul. Néha belenyúl az életünkbe, és ha szükségesnek látja, akkor a körülményeken, történéseken keresztül is formál minket, mint ahogy a fazekas az agyagot, vagy a szobrász a követ. Ez néha fájdalommal jár. A 444. ének így kezdődik: Minden szerinted legyen, Uram! Te vagy a Mester, én az anyag. Formálj és készíts terved szerint, Jól esik nékem, ha szavad int. Jó, ha a Mester formálását elfogadjuk, akkor is, amikor nem esik jól, amikor szenvedéssel formál a Mester! Jer 18,6: Vajon nem cselekedhetem-e veletek úgy, mint ez a fazekas, oh Izrael háza? – ezt mondja az Úr. Íme, mint az agyag a fazekas kezében, olyanok vagytok ti az én kezemben, oh Izrael háza!

3. Az Úr arra is tanít, hogyan éljünk. Olvassuk el Tit 2:11-15

Isten üdvözítő kegyelme J. Kr.-ban jelent meg. Mire tanít? 1. Tagadjuk meg a hitetlenséget. Az ember veleszületett hajlama az Isten szava iránti hitetlenség. De mikor az Úr szól, ha az Igét halljuk, akkor nincs helye hitetlenségnek. Készakarva, tudatosan tagadjuk meg a kételkedést, és fogadjuk el az Úr Szavát. Ne „a józan eszünk” tanítson, ne emberi tudomány, hanem egyetlen tanítónk J. Kr. 2. Tagadjuk meg a világi kívánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk. A velünk született természetünk ellenében kell ezt tennünk. Ez az Úr Szava, és annak ereje van. Ha tesszük, akkor erőt is kapunk hozzá. 3. Várjuk a boldog reménységet J. Kr. megjelenését. Az elragadtatást. Ez a reménység boldogsággal is jár, és erőt ad, hogy szentül éljünk. 4. Aki önmagát adta mi értünk, hogy megváltson minket minden hamisságtól, és tisztítson önmagának kiváltképpen való népet, jó cselekedetekre igyekezőt. Az Úr Jézus nemcsak azért halt meg, hogy el ne kárhozzunk. Nemcsak a kárhozattól váltott meg, hanem minden hamisságtól, hiábavalóságtól, bűntől, szennytől, hogy Hozzá méltóak legyünk, kiváló nép. Akik kiválnak, elütnek a világtól, és az előre elkészített jócselekedetekben járnak.

4. Az Úr parancsokat is adott. A parancsok is hozzátartoztak az oktatásához. A múlt vasárnap olvastuk Mát 28,20: Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Az Úr Jézus parancsai nem olyanok, mint a törvény parancsai. Az előbb láttuk, hogy az Ő szava szellem és élet. Abban teremtő erő van. Nemcsak követel valamit, hanem megadja a hozzá szükséges erőt és lehetőséget is.

Mit parancsolt az Úr? Csak egyetlen parancsát említek meg: A szeretet parancsát. Ján 13:34-35 Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.

Ungár testvér szavait idézve itt: „nem arról a nyúlós, ragadós emberi szeretetről van szó, emberhez való vonzalomról, vagyis Isten előtt való tetszelgésről, amit az emberek szeretetnek neveznek. Itt Isten szeretetéről van szó, amely természetünknél fogva nincs bennünk. Ezt a szeretetet Isten a Szent Szelleme által minden újjászületett ember szívébe kitölti, csak Istennek nem minden gyermeke veszi észbe, hogy ott van a szívében Istennek ez a szeretete. Élhet vele, nem kell annak híjával lennie, nem kényszerítheti őt senki és semmi arra, hogy gyűlöljön, versengjen a másikkal. Ez mindig szeretethiányból fakad. Ott van a szívében az isteni szeretet.”

A mi Mesterünk és Tanítónk, az Úr arra tanít, hogy ezt a parancsát tartsuk meg. Ez nem szabadon választható gyakorlat: hogy ha akarom, megtartom, és szeretek; ha nem akarom, akkor nem tartom meg, és szeretetlen vagyok. Ján 14:15 Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok! Ha az Urat szeretjük, ezzel mutatjuk meg. Az Úr szeretése áldással jár, az Ő nem szeretése átokkal. 1Kor 16:22 Ha valaki nem szereti az Úr Jézus Krisztust, legyen átkozott!

Ján 15:12-13 Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja az ő barátaiért. Az Úr, a mi Mesterünk és Tanítónk a gyakorlatban is megmutatta a szeretetet. Életét adta értünk.

Befejezem:

Urunk azt mondta, hogy Ő az egyetlen Mesterünk, az egyetlen Tanítónk. Ezért ne hívassuk magunkat se mesternek, se tanítónak. A szellemi életben a testvérek közt nincs helye semmiféle rangnak. De ez nem zárja ki, hogy becsüljük meg, akiket Isten ad tanítókul, vagy más szolgálatra. Ha az Úr ad tanítót a gyülekezetben, az nem rang, hanem szolgálat, amit alázatban és szorgalommal kell végezni, és felelősség is, hogy az Úr szavait, tanítását vegye el és adja tovább, ne a magáét.

Ámen

Befejezésül imádságképpen énekeljük el közösen a 224. ének (Halk szélben az aranykalászt) dallamára a következő éneket: Taníts, Uram meghajlani! Mint szélben az aranykalász, hajoljak meg, ha Lelked így reám fuvall, s porig aláz. S dacos szívem, ha ellenáll, midőn a Lélek rálehel, jöjj tűz gyanánt, s a dac, s a gőg Lelked tűzében égjen el! Mint parthoz érve megtörik a hab, melyet paskolt a szél, úgy törjön össze szívem is, amint Tebenned partot ér!